Az egykori Szovjetunióban, Minszkben (ma Fehéroroszország) született. Négyéves korában szüleivel Norvégiába költözött. Szülei Natalie Valentinovna Rybak zongoraművész és Igor Alexandrovich Rybak hegedűművész, mindketten ismert előadóművészek Norvégiában. Alexander Rybak ötéves korában kezdett el hegedülni, mellette zongorázni is tanult. Jelenleg Oslo közelében, Nesoddenben él.
Ő nyerte a Norvég nemzeti döntőt a Melodi Grand Prix-t, így ő képviseli Norvégiát a 2009-es Eurovíziós Dalversenyen. A dalt saját maga írta. A döntőben 747888 szavazattal győzött, jóval maga után hagyva Tone Damli Aaberget, aki csak 121856 szavazatot kapott Butterflies című dalával. Majd az Eurovíziós dalversenyen Moszkvában az elődöntőből döntőbe jutott, és megnyerte a versenyt ami azt eredményezi hogy a következő Eurovíziós dalverseny Norvégiában lesz.
Egészen más zenei világra bukkantam a héten, mint amiket eddig mutattam. Egy fantasztikus, meditatíg jógazenét játszó művész szórólapja került a kezembe, és őt szeretném ma bemutatni Nektek.
IVO SEDLÁČEK
Az 1994-ben kiadott első albumai óta Ivo Sedláček felvételei egy lenyűgözően új fejezetet nyitottak a meditációk és relaxációk zenei világában.
A Jóga Zene elképesztő ereje abból fakad, hogy a zene emelkedettsége az előadó eredeti akusztikus hangszereiről a hallgatóra áramlik át. Lehet ez hegedű, brácsa, gitár, hangolt üvegpohár vagy monokord hangja, a zene gyógyító rezgései átjárják a testet és a lelket. Játékát hallgatva érezhető az éteri dallamok és az ősi mantrák felemelő energiája…
Ivo zenéje számtalan ember életébe hozott békét és harmóniát az egész világon. Befejezve tanulmányait a Prágai Zeneakadémián (Prof. Vaclav Snitil hegedű osztályában), Ivo öt éven keresztül tanult klasszikus zenét Indiában jól ismert tanároktól (N. Rajam, Sangeeta Shankar, Dinkar Kaikini, Hariprasad Chaurasia és mások). Személyes útkeresése vezette el nagy mesterekhez, s így megszerzett tapasztalatai zenéjében öltenek újabb és újabb érzékelhető formát.
Ivo a társalapítója a Fontana, Yamuna és a Kailash zenei együtteseknek, amelyekkel rendszeresen tart előadásokat Európában és Távol-Keleten.
A Szavita Jóga módszert Timcsák M. Gézával közösen dolgozták ki. Meditációt, mantrákat, csakra légzést, jóga nidrát, élő zenét és táncot is tartalmazó Szavita Jóga speciális kurzust folyamatosan tartanak Európában. A jógatábort, amely Timcsák M. Géza vezetésével évente kerül megrendezésre, Ivo mesteri zenéje teszi felejhetetlenné és megismételhetetlenné.
Ivo Sedláček egyedülálló „Titokzatos hegedű” koncertjeivel Európában és Ázsiában is otthagyta már a névjegyét.
Szövegért és képért köszönet: http://jogazene.hu/ivo.html
Napok óta gondolkoztam rajta, hogy ki legyen a mia hagadűművész, akit bemutatok Nektek. A töntést erősen megkönnyítette, hogy a Hűsvéti misén a hirdetésekben közhírré lett téve, hogy jövő pénteken 19:00-tól, Mága Zoltán koncert lesz a Bicskei Katolikut Tempolmban! Ezek után szerintem mindannyian kitaláltákok, hogy Róla fog szólni a mia post.
A szám amit választottam, nagy nagy kedvencen, és remekül játsza! Persze ez nem meglepő, hisz remek hegedűs. Mielőtt azonban zenét hallgathatnánk, nézzük meg egy kicsit milyen életút is vezette erre az eredményre.
Mága Zoltán,
hegedűművész Szolnokon született 1974. Február 19-én. Zenéjében a komolyzenét, cigányzenét és a popzenét vegyíti.
Zenészcsaládba született. Hatévesen kapja első hegedűjét, tizenkét évesen már a Rajkó Zenekar prímása volt. 1996-ban Budapest Gipsy Band néven együttest alapított. 2000-ben kezdett fellépni a magyar Moulin Rougeban, aminek 2003-ig művészeti vezetője is lett. Rengeteget koncertezik külföldön.
Számos jótékony célú kezdeményezést támogat, az Aranyhegedű Alapítvány alapítója, kuratóriumi elnöke.
Eddigi választottaimnál nem soroltam fel a kitüntetéseket, de ebben az esetben máshogy döntöttem valamiért.
Ezen a héten egy magyar hegedűst mutatok be. Mégis vegyünk előre hazai zenészeket is, mert vannak itthon is nagyon nagy hegedűsök, és ez a hangszer magyar népzenénk szerves része, bár be kell valalnom hogy az én szívemhez pont nem a népzenei vonal áll a legközöelebb. Tehát ezen a héten egy hazai művész, nem hazai zenével.
Edvin Marton
Eredeti nevén Csűry Lajos magyar zeneszerző, hegedűművész. Tiszaújlakon született 1976-ban. A Marton apai nagyanyja családi neve volt, ezt vette fel felnőtt korában. Édesapja magyar, édesanyja ukrán származású. 9 éves korában 500 jelentkező közül választották ki a Moszkvai ösztöndíjra. 17 éves volt, amikor szüleivel Budapestre költöztek.
Tudom hogy két napja nem írtam, de az idő nem telt hegedű nélkül. Tegnap vendégségben gyakoroltam. Sógornőmék hangszigetelt dobolásra kialakított szobáját béreltem ki. Igazán letisztultan hallhattam a sajtá muzsikámat. Kitartóan és hosszan kellett küzdenem a legátókkal, de végül egészen hallható volt a fejlődés. Persze nem tökéletes, de akkor mi gyakorolni valóm maradna a következő két hétre:).
Ma reggel hegedüléssel kezdtem. Terveim szerint ma több időt tudtam volna szánni a hangszerre, ezért délelőttre osztottam magamnak a húrváltós dalokat, és a pontos ujjpozícionálást. Mindent addig játszottam, amíg 3-szor egymás után hibátlanul nem sikerült. Egy óra telt el ezzel. Ekkor bejelöltem a kottámban meddig jutottam, becsuktam a mappát, és elégedetten gondoltam arra, hogy majd ebéd előtt még egy órában igazán nagy gondot fordíthatok a legátókra, és a vonó jó elhelyezésére,és pontos használatára... sajnos a dolog máshogy alakult. A hegedűm, és a kottáim pont úgy pihennek, ahogy délelőtt letettem. Holnap reggel ezért korábban kelek, hogy befejezhessem, és visszük majd magunkkal a hegedűt, meg a tartozékait, hogy legalább egy háromnegyed órát még szánhassak rá, bárhol, bármikor, de mindenképpen.
ÉS nem felejtettem el a két napja beígért videó-folytatást sem:)
Ma nagyon hosszú nap után volt a hegedű órám. Ráadásul a napot egy órával korábban kezdtem hogy tudjak gyakorolni is, hogy este mégse teljesen bot füllel essek be majd az órára. Azt kell mondanom, hogy megérte. A régi gyakorlatok remekül sikerültek az órán.
Ma már húrt váltottunk egy-egy dal közben. Rengeteg duettet játszottunk a tanárnőmmel, amik telejsen újak voltak. Büszke vagyok magamra, mert igazán jól szóltak. Most jól előre mentünk, hogy legyen mit gyakorolnom az elkövetkezendő két hétben, mert nem lesz itthon. Mostmár csak agyilag fárasztott le az óra, a sok új hang, kotta, ritmus miatt, de már sem a vonós, sem a másik kezem nem görcsölt be, és csak az E húr szól néha elviselhetetlenül. Többet fogom majd gyakorolni...nincs mese....
Amígy nincs még egy hegedűs a közelemben, addig Gyula öcsém fogja játszani a második szólamokat:D, szaxofonon.
Óra után pedig leültem és nézegettem a profikat... pontosítanom kell... most óra után csak egy profit néztem, mert még mindig nem tudok betelni azzal ahogy játszik, ahogy hozzááll a zenéhez...
Minden vasárnap megosztok Veletek ezentúl egy YouTube-os vidót, amin remkül szól a hegedű, s nem feltétlenül a megszokott módon. Persze néha klasszikusokhoz is nyúlok majd, de így kezdésnek egy fiatal, sármos zsenivel nyitok, aki a világ legyorsabb hegedűse címet is viseli.
David Garrett:
Német jogász és amerikai táncosnő fiaként David 1980-ban született a németországi Aachen városában. Első hegedűjét négyévesen vette kézbe, tízévesen már szólistaként koncertezett, tizenhárom évesen pedig exkluzív lemezszerződéssel büszkélkedhetett. 2008. júniusában a világ leggyorsabban játszó hegedűművészeként bekerült a Guinness rekordok könyvébe, hiszen Rinszkij-Korszakov "4 Dongó" című művét kevesebb, mint 67 másodperc alatt játszotta el egyetlen hiba nélkül, ami másodpercenként 13 hangjegyet jelent Azt mondják, ő a hegedűművészek „David Beckham-je”. Háromszáz éves Stradivari hegedűje olyan értékes, hogy csak a biztosítása 20.000,- euróba kerül évente! David Garrett bejárta már a világ legjelentősebb hangversenvtermeit Európától, Amerikán át Japánig. Volt olyan hónap, hogy hétszer is fellépett a Royal Albert Hall-ban. „Olyan, mintha a nappali szobám lenne”- mondta egy interjúban viccesen.
Az egykori Szovjetunióban, Minszkben (ma Fehéroroszország) született. Négyéves korában szüleivel Norvégiába költözött. Szülei Natalie Valentinovna Rybak zongoraművész és Igor Alexandrovich Rybak hegedűművész, mindketten ismert előadóművészek Norvégiában. Alexander Rybak ötéves korában kezdett el hegedülni, mellette zongorázni is tanult. Jelenleg Oslo közelében, Nesoddenben él.
